Szerintem a pénztáros nő már hülyének néz... Ma már nyugiban reggelizett, miközben csipogtatta a cuccokat. Tudja, hogy törzsvendég vagyok, én akkor is visszajárok, ha rámfröcsög a zsír a szájából. Szóval megint bevásároltam. Valójában nem bénák vagyunk ám, csak egyszerűen nem akaruk megvenni feleslegesen dolgokat, mindent a maga idejében.Mint a nagyok, pl a Nokia, nekünk sincs semmi raktárkészleten, ha kell valami, akkor megrendeljük. Igazából előfalazó lapokat vettem a kádhoz, hogy meg lehessen csinálni. Aztán természetesen felcipelni, és hajrá... Ma kivételesen megint csak véstünk, azokat a rohat falhornyokat kell kikalimpálni, de szerencsére ma "viszonylag" gyorsan ment.
Délben látogatók jelentek meg, egy egész irodányi, és hoztak egy naaaaaaaaaaaaagy pizzát, és még sok picit, amit kertiparti-parki party feelingel az szembelévő ház mögött fogyasztottunk el, közvetlenül az eukomform játszótér mellett, ahol a zene aláfestést az állatkert szinfonikusai szolgáltatta. A KEDVES kollégák megleptek, és meglátogattak. Már akkor gyanút kellett volna fognom, mikor a Krisztián négyszer próbált hívni, hogy elmondja a csörlős ötletét. Ö az ilyet egy vállfelhúzással, mosolygással, vagy egy "majd megoldják" mondottal elintézte volna, és kattogtatott volna tovább méla csendben. De nem, ő felhívott....Ekkor kellett volna gyanakodni. :)
A rendkívül kellemes meglepetés után na mivel folytattuk a napot????? Na mivel? Senki nem tudja????? Hááááááááááát vééééséééssssssssseeeeeeeeeeeel! Aztán behúzkodtuk a vezetékekekt a csövekbe. Este, mikor már a szomszédok ingerküszöbe lentebb ereszkedik, és gyorsabban fortyannak egy kis ütvefúrósorozatra, akkor nekiálltunk beállítani a kádat. Pikk-pakk megleszünk gondoltam, négy kicsi csavar, amivel állítani lehet a magasságot, aztán sutty... Aztán cupp, és kád áll, mint Katiban a gyerek. Hát nem... Elöszőr is vagy 20-25 ször kellett azokat a rühes csavarokat állogatni, amíg a kád fal melletti oldala vízszintes lett, és a kád alja pedig a lefolyó irányába lejtett. Most már nem mondanám akkora pofával, hogy pikk-pakk... Aztán gyorsan rákötni a szenyvízcsőre, félig feltölteni vízzel, majd gyorsan kihúzni a dugót, majd csendben figyelni, hogy nem csöpög-e valahol......Hm.... Hm....Hm....NEM CSÖPÖG. Ennek annyira megörültünk, hogy gyorsan hazajöttünk.
2008.07.11. Péntek
2008.07.11. 20:44 | bognor | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://bognor.blog.hu/api/trackback/id/tr94564271
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek